+36 70 411 80 34

 

Tanext Akadémia és Házokt Kft Duális képzőhely együttműködésében 

Zoli bácsi Magvas gondolatai - 2015/5 rész

Zoli bácsi Magvas gondolatai - 2015/5 rész

Kedves Mátrixos Tanulók!


A kecskeméti Kertészeti Főiskolai tanári állásomat megelőzően 35 évig a bácsalmási Állami Gazdaság (majd Agráripari Rt.) dolgozója voltam különböző beosztásokban (központi agronómus, kutatás-fejlesztési főmérnök, majd tudományos igazgató stb.). 1974-ben részt vettem a bácsalmási Napraforgó Termelési Rendszer (BNR.) megalakításában és annak tevékeny szakmai munkájában.


Zoli bacsiA rendszer keretében
irányítottam az agrotechnikai- és fajtakísérleteket szinte valamennyi szántóföldi növénykultúrát illetően, (így napraforgó, kukorica, búza, árpa, szója, repce, csicseriborsó stb.), a növényvédelmi kísérletek széles skáláját (gyomirtási kísérletek, kórtani provokációs kísérletek stb.), de feladatomhoz tartozott a napraforgó hibridszaporítások (4300 ha!) szakmai felügyelete és növényvédelme, valamint a jelentős vetőmag-export (Ukrajna, Oroszország stb.) szakmai hátterének biztosítása. E munka során vizsgáltam a különböző napraforgó hibridek pollen- és nektárszolgáltató képességét, az apavonalak megtermékenyítő képességét stb. Így kerültem kapcsolatba a velünk együttműködő méhészetekkel (hisz napraforgó vetőmagtermesztés méhek nélkül teljességgel lehetetlen!) és méhészekkel. Mint rovartanos specialista végeztem kutatásokat a kaptárakban, vizsgáltam a méheket támadó és fogyasztó, valamint parazitáló rovar- és állatfajokat. Ezirányú kutatásom eredményeit a további "hírleveleimben" folyamatosan közlöm, hisz a MÁTRIX-nál igen színvonalas és eredményes méhész képzés is zajlik!



Sikeres felkészülést kíván:

Dr. Horváth Zoltán Ph.D.
ny.főiskolai tanár, c. egyetemi docens
(„Zoli bácsi”)


NÖVÉNYTERMESZTÉS - KUKORICATERMESZTÉS

A kukoricavirágzat rendellenességei

A kukoricavirágzat fejlődési rendellenességeinek változatossága, formagazdagsága rendkívül nagy. Ezek lehetnek; élettani-, genetikai-és kórokozók (vírusok, fitoplazmák stb.) által előidézett  elváltozások, amelyek adott évjáratban ugyancsak „megzavarhatják” a termelők bevált gyakorlatát.

Az előforduló sok virágzati rendellenességet, amelyekben mindkét ivarú szaporítószerv megtalálható ( = HERMAFRODIZMUS) két fő csoportba oszthatjuk:

1.    NŐSHÍM és
2.    HÍMNŐS   rendellenes virágzatra.

 1.       NŐSHÍM rendellenességről van szó, ha termős ( torzsa ) virágok növekednek a porzós ( = címer ) virágzatban  ( L.: 1. ábra ) A címerben bibeszálas (= bajuszos ) termős virágok, majd ezekből  szemes csőrészletek alakulnak!

noshim

 2.        HÍMNŐS virágzati rendellenességnek nevezzük, ha porzós virágok képződnek a termős (= torzsa) virágzatban ( L.: 2.ábra), mégpedig – többek között - oly módon, hogy a termős virágzat végén, a csövek csúcsán porzós ágak nőnek!

himnos

Ennek a rendellenességnek - mint az előbbieknek is -, rendkívül nagy a változatossága.

(2. ábránk a hímnős virágzat rendellenességnek olyan változatát mutatja be, amely egy jól fejlett, némileg rendes növésű cső körül vékony, apró csövecskék, és azok csúcsán a porzós (címer) virágzat bugarészei fejlődnek.)

A rendellenes virágfejlődésnek igen sok változata képződik úgy, hogy bibe (bajusz) nélküli, vagy igen sokbibéjű termős virágzatok és pollen nélküli porzós virágzatok, vagy a szár alsó 2-3 csomóján porzós virágzatot fejlesztő oldalágak (fattyak) nőnek.

A virágzati rendellenességnek számos külső és belső (genetikai) kórkiváltó tényezője lehet. Az utóbbi évek ez irányú megfigyelései a VÍRUSOK szerepét is előtérbe helyezik. A virágzati rendellenességek ugyanis többnyire a tábla szegélyén fordulnak elő a legnagyobb gyakorisággal, ami összefüggésben lehet a levéltetvek ( pl. zselnicemeggy - levéltetű) tömeges betelepülésével és az általink okozott vírusfertőzések esetleges fellépésével.

Megnyugtatásul szeretném a hallgatókat tájékoztatni, hogy a virágzati rendellenességek táblán belüli előfordulása - az eddigi vizsgálatok alapján - nem érte el a 2 %-ot, s az is többnyire a táblaszélekre koncentrálódik!

•    A kukoricacímer fűlevelűsége

A címer fűlevelűsége  ( L.: 3. ábra)

kukorica peronoszpora

úgy alakul ki, hogy a címer porzós virágzata helyett részben vagy egészben fűszerű, keskeny levelek fejlődnek. Ez utóbbi esetben hímmeddőség fordulhat elő!

A kukorica címer fűleveles elváltozásait nem csak genetikai tényezők, hanem- sajnos egyre gyakrabban előforduló kórokozók - mint a Sclerospora macrospora ( Syn.: Sclerophthora macrospora ) is előidézhetik.

•    A kukorica peronoszpóra( Sclerospora macrospora)

E kórokozó Magyarországon 1973 óta ismert Szentgotthárd környékéről, majd 1985-ben Gacsály, 1989 nyarán pedig a Somogy-megyei BARCS térségéből. 2000 nyarán már Bácsalmáson is előfordult (ezt megelőzően ugyanitt 1999-ben). E kórokozó súlyos veszteségeket okoz többek között; Dél-Kelet Ázsiában, Indiában és Afrikában, de az Amerikai Egyesült Államok (USA) egyes területein is komoly betegségnek számít. Ismert Ausztriában és a volt Jugoszlávia területén is.

Tünetek és diagnózis: a betegség a növény valamennyi föld feletti részén előfordul. Legtipikusabb tünet a "BOLONDFEJ”- betegség néven ismert elváltozás. (L.: 4. ábra), amely CRAZY TOP elnevezésként is ismert ( FISCHL, 1995).

kukorica peronoszpora 2
Tipikus tünet lehet még; a címervirágzat erős hipertrófiája (= a növényi rész rendellenes növése). A fiatalkori fertőzés következménye a növények lassúbb növekedése, erős fattyú-hajtás-képződés, levélcsíkok megjelenése klorózis (= sárgulás, teljes vagy részleges klorofill - lebomlás), a torzsavirágzat súlyos deformációja (FISCHL 1995).

Biológia és járványtan: a kórokozó a fertőzött maradványokban oosporákkal(= petespóra) telel át, amelyek tavasszal cseppfolyós víz jelenlétében, zoospórákkal (= rajzospóra) indítják meg a fertőzést. Járványtani szempontból meghatározó az időjárás alakulása. Keléstől a 4-5 leveles fenológia stádiumig uralkodó nedves, csapadékos idő, az időszakos vízborítás (Horváth Z. 2014.év nyarán ezek mentén Bácsalmás-térségében 8-15 %-os fertőzéseket regisztrált) árterek, a mélyen fekvő táblarészek és a hűvös idő kedvez a gombának ( a fertőzés lefolyása a napraforgó peronoszpórához hasonlítható).

Védekezés: e korábban karanténnek minősülő kórokozók elleni hatékony csávázás (ezt központi vetőmagüzemek végzik) és a veszélyeztetett területeken való hatékony- és tartós vízrendezés lehet a védekezés alapja. Ennek hiányában ugyanis a hatékony csávázószerek is elvesztik hatásukat (leoldódnak). Ellenálló hibridekről jelenleg nincs tudomásunk, bár e téren kiterjedt kutatások folynak.

HASZNOS TANÁCSOK BIOTERMESZTŐKNEK

•    A fólia-sátorban (vagy üvegházban) előállított PRIMER paradicsom - kultúrát viszonylag egyszerű módszerrel védhetjük meg a paradicsomvész ( Phytophthora infestans) súlyos támadásától. A lakkfelületétől eltávolított vörösréz - huzalból kombináltfogóval 2-3 cm-es kis darabkákat vágunk le, és ezeket keresztülszúrjuk a paradicsom szártövéhez közeli szárrészen, olyan formán, hogy az a növényből kissé kiállva, bármikor eltávolítható legyen. A növényi nedv a RÉZ - IONOKAT kioldva, SZISZTEMATIKUSAN (=szétáramolva) szállítja azokat a növény legtávolabbi részébe, igen kedvező, blokkoló hatást kifejtve! A kezdetben”munkaerő-igényes” beavatkozás a későbbiekben megtérül:

1.    Vegyszer megtakarításban, 2. munkaidőben, 3. hatékonyságban (e praktikus módszert először pár paradicsomtövön javaslom kipróbálni!)

•     fólia-sátorban (vagy üvegházban) károsító csigák, vagy csupasz-csigák (=az ún. meztelen csigák) eltávolítása egyszerű módszerrel elvégezhető. Esténként a „közlekedő” utakra tetőcserepeket vagy téglákat helyezünk el, és ezekre vízbe áztatott, majd kicsavart vászonzsákot, vagy szövetdarabot (rossz lepedő stb.) helyezünk el. A csigák reggelente a szövet alól felszedhetők! A termesztő berendezésekbe való behatolásuk oltott mészporral megakadályozható a behatolási helyeken! A szabadföldi zöldségtermesztésben - különösen a dunántúli területeken egyre inkább elszaporodó és terjedő INVAZÍV , barna színű spanyol csupasz vagy meztelen csiga ellen természetes környezetében sikeresen vethető be a közkedvelt PÉZSMA vagy NÉMA réce (hatásuk annyira egyértelmű és elfogadott, hogy Dunántúlon kis vállalkozások ”bérmunkásként” farmról-farmra „foglalkoztatják" őket!)

•    Hasonló problémákat okozhat fólia-sátorban és üvegházban a lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) imágója. Bár e kártevő elsősorban”ragadozóként” ténykedik a humuszgazdag talajban, giliszták,  százlábúk, léglárvák után kutatva, túrásával, járata kialakításával tetemes károkat okoz a fejlődő növényekben. Környezetvédelmi szempontból az alábbi módon korlátozhatjuk jelenlétét: 10-15 db ½ literes befőttesüveget megtöltünk ¼-ig „nem pasztőrözött” SÖRREL, vagy malátával. Az üvegeket a földbe ássuk úgy, hogy az üveg szája a földdel egy vonalban legyen. Reggelre az üvegek tele lesznek elpusztult lótücsökkel (a felhasznált üvegek száma természetesen a termőfelület nagyságától függ!)

•    Fólia-sátrainkban, üvegházakban a különböző növényfajok palántáinak előállításakor (parika, paradicsom,dohány stb.) gyakran tapasztaljuk, hogy a parányi növénykék - a legkorszerűbb gombaölőszerek hatása ellenére is - foltokban kipusztulnak! E problémát az ún. „palántadőlést” okozó gombafajok ( Pythium debaryanum, Rhizoctonia solani, Phytophthora spp., Peronospora spp.) okozzák.


ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TARTÁS

 „ …Mert gyakran gyík rágja a lépet orozva,
fénykerülő csótány s másén hízó közönyös here befészkel,
vagy rettentő fegyverű lódarázs avatkozik be,
vagy a moly káros fajzata,vagy Minerva.
gyűlöltje:pók sző kapujára laza hálót. „

                       ( Vergilius [Kr.e. 70-19] "GEORGICA" ,Lib. IV.)


A MÉHKAPTÁRAK VÁMSZEDŐI

•    Nünüke fajok ( Col.,Meloidae)

A nünükék szárnyfedője rövid, középen nem ér össze, potroha hosszú "puffadt” és rendkívül tágulékony, s amikor tele van petével, nagyon széles ( L.: 5. ábra). Röpülni nem tudnak, mert második pár szárnyuk hiányzik. Tavasszal bukkannak fel.

nunuke

Ingerlőjére, támadójára sárgás, maró nedvet bocsát, amely hólyaghúzó hatású. ( Innét kapta a család a nevét: HÓLYAGHÚZÓ bogarak családja. A bogárnak ezt a maró folyadékát korábban, kelések, fekélyek, nehezen gyógyuló sebek ellátására használták. Nedves réteken, kaszálókon, szegélybokrokban élnek, fűvel (sok esetben tavaszi vetésű gabonával) táplálkoznak. A nőstények kis gödröt kaparnak a talajba, s abba petéznek bele. A kikelt, ún.”HÁROMKARMOS” lárvák (TRIUNGULINOSOK) a növényzetben mászkálnak és a betelepedő méhek lábára kapaszkodva, s azokkal kaptárukba vitetik magukat. A méhek lárváit fogyasztják,sőt a mézet is megdézsmálják!

A kártevők tehát a háromkarmos lárvák (TRIUNGULINOSOK), amelyek hosszú lapos testűek ( L.: 6.ábra)

6 abra

6.ábra. A pompás nünüke háromkarmosa (a) és annak lába erősen kinagyítva(b)
Három pár lábuk, két egyszerű szemük, három ízű csápjuk, hegyes, nyugalomban fölülről takart rágójuk van. Potrohuk utolsó gyűrűjén hosszú serték találhatók. Lábaik vagy közös tőből kiinduló három lapos karmot ( L.: 6.ábra b), vagy tüskeszerű három karmot viselnek. Vannak olyan nünüke fajok, melyek csak izgatják, kínozzák a méheket, de vannak melyek meg is ölik! A pompás nünüke ( Meloe variegatus) háromkarmosáról tudjuk, hogy a háziméh vérével táplálkozik!  Egy-egy méhen néha olyan sok háromkarmos lehet, hogy vastag bundát alkotnak rajta. A legtöbb, melyet egy méhen találtak 148 példány volt. Rendesen azonban 1-10 háromkarmos kapaszkodik egy méhen.

A nünükelárvák gyakoribbak a méheken, mint ahogy legtöbben gondolnák, de ha nincs sok belőlük, a méhészeknek nem ötlenek szembe, hiszen színük nem feltűnő. Méhészeti szempontból fontos, hogy a vérrel nem táplálkozó közönséges nünüke ( Meloe proscarabaeus) lárvája  kevésbé veszélyes. Tudományos szempontból pedig érdekes, hogy a pompás nünüke ( M. variegatus) lárvája részint növényi anyagokkal (virágporral,mézzel) táplálkozik, részben pedig élősködik. Ugyanez mondható el az érdes nünükéről (M. scabriusculus) is. A nünükék fejlődésének a meleg, nem nagyon csapadékos időjárás kedvez. Nedves, hűvös tavaszkor, vagy nyárelőn ritkán találkozunk „HÁROMKARMOSOKKAL” méheinken. Hazánkban a nünükelárvák tömegesebben leginkább akácvirágzás után szoktak megjelenni a méhesekben. Garázdálkodásuk nem tart sokáig. Az erősen ellepet családokból is eltűnnek néhány nap alatt. A méhekről lehullnak és a kaptár fenekét sokszor rétegben borítja hullájuk. Valamennyi NÜNÜKE-faj védelem alatt áll hazánkban!

•     Halálfejes lepke ( Acerontia atropos)

A szederlepkék ( Lep.Sphingidae) családjába tartozó lepkefaj. Magyar nevei: boszorkánypille, ördöglepke,  méhfarkas. Magyarországon az éjjeli pávaszem után, a második legnagyobb lepkénk. A nőstény kiterjesztett szárnyai elérhetik a 100-140 mm-t is. Testének hosszúsága szárny nélkül kb. 6 cm. A hím kisebb, potroha vékonyabb. A lepke testét dús szőrözet borítja. A torának hátoldalán- sötét szőrszálak között- a szennyes sárgák úgy helyezkednek el, hogy halálfejhez, s ez alatt keresztbe rakott csontokhoz hasonló rajzolatot mutatnak (L.: 7 ábra).

halalfejes lepke

A potroh okkersárga, gyűrűi (szelvényei) elején fekete övek húzódnak, háta közepén széles, az övekkel meg-megszakított kék (csukaszürke) hosszanti csík vonul végig. Mellső szárnyai sötétbarna alapon, a szárnyvégeken mozaikos mintázatúak, a hátsók rövidebbek, okkersárgák, végükön két sötét szalag fut keresztbe. Csápja sötétbarna, csak a hegye fehér.

A szenderek hosszú szipókájukról ismertek. Szipókájukat előrenyújtják és röptükben szippantják ki velük a virágok nektárját (mint pl. a kacsafarkú szender a petúniából). A halálfejes lepke szipókája, mintha nem is szenderé lenne, egészen rövid (1,2-1,5 cm) kemény, végein két kitin-tüskével, az ember ujját is képes átdöfni! Bizonyára ezzel magyarázható, hogy a méhek mézére tör, hisz szipókájával képes átszúrni a lép falát! A halálfejes lepke hazája Afrika, de jól repül (óránként 45-50 km-es átlagsebességet is elérve), ezért Európa és Ázsia sok részén felbukkan. Hazánkban 2 nemzedéke van! Kedveli az édes nedveket, ezért a méhkaptárba is behatol. A nappalt valahol megtelepedve, szárnyait hátranyújtva tölti. Néha a méhkaptár oldalán, vagy a kijárók szállódeszkája alatt pihenve találjuk. Máskor rejtettebb helyen, pl. ereszek alatt, vagy a fák kérgén, a környezetbe olvadva.

Mézet rabolni teljes besötétedés után, este 19-20 óra tájban szokott megjelenni. Egészen kivételesen nappal, akár délben is a kaptárba, vagy az elszedett mézes lépekre száll. Kártétele attól függ,hogy hányadmagával támad a családokra, és a lepkék hány családra oszlanak el ( Őrösi, 1939) Ott, ahol csak elvétve látogat a méhesbe, jelentősége nincs. Ahol azonban rendszeresen megjelenik, és esténként 10-40, vagy több lepke is támad, ott a méhkaptár fontos kártevője. A lepkék támadása a méheket rendkívül felizgatja, úgyhogy „ napokig alig lehet velük dolgozni”( Őrösi, 1939).  A kaptárba hatoló lepke sok méhet szétszór szárnyával és lábával, a kaptárból kimenekülő méhek a sötétben szétszóródnak és elvesznek. Legtöbbször ez a nyugtalanítás a fontosabbik kár! A mézveszteség csak akkor tetemes, ha a családokhoz képest sok a lepke ( Egy lepke gyomrából ugyanis olykor 1-1 kávéskanálnyi méz is kiszedhető). Ilyenkor praktikus a kaptárba való behatolásukat megelőzendő, szirupos tálcák kihelyezése! Az utóbbi években a halálfejes lepke egyedszáma rendkívül lecsökkent Magyarországon, ezért a többi szenderlepke fajjal együtt, SZIGORÚ VÉDELEM alatt áll! (Életmódját hazánkban Dr. Őrösi Pál Zoltán és Dr. Horváth Zoltán kutatta).


FELHASZNÁLT IRODALOM:
Fischl G. (1995): A kukorica kórokozói

IN: Horváth J.(Szerk) A szántóföldi növények betegségei
Mezőgazda Kiadó, Budapest 83-107.p

Hinfner K.-Papp Zs.(1961): Gabonafélék betegségei és kártevői

Mezőgazdasági KiadóBp.126-127 p.


Őrösi P.Z.(1939): Méhellenségek és a köpü állatvilága.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kiadása
Budapest, 44-140 p.

Horváth Z.(1985 a): Méhek a napraforgó hibridek szaporításában MÉHÉSZET 34(8):11 p.

Horváth Z. (1985b): Ma már nem is olyan veszedelmes. kíméljük a halálfejes lepkét! MÉHÉSZET 33.(8): 7-8 p.

Üdvözlettel:
MÁTRIX Oktatási és Vizsgaközpont

Ez most indul!Bezárás